Beköszöntött a tavasz, csicseregnek a madarak, ez pedig többek között azt jelzi, hogy hamarosan itt a húsvét! De mit is kell tudni e jeles ünnepről? Összegyűjtöttem neked néhány fontosabb tudnivalót és szokást az előttünk álló időszakról!
Tarts velem, és megmutatom a két kedvenc tojásfestési módszeremet is!
Vágjunk is bele!
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A húsvét a vallási szertartáson kívül a tavaszvárás időszaka, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet mozgóünnep lévén március vagy április hónapban tartanak.
Ha tudni szeretnéd, mit jelent a mozgóünnep kifejezés, olvass tovább.
Honnan a húsvét megnevezés?
Érdekesség, hogy a húsvét egy mozgóünnep, tehát nincs naptári naphoz kötve. Ünneplése attól függ, hogy az adott évben a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követően mikor van az első holdtölte. A holdtölte utáni első vasárnap lesz évente húsvét vasárnapja. Ez legkorábban március 22-re, legkésőbb pedig április 25-re eshet. Idén április 17-én ünnepelhetünk szeretteink körében.
Az ünnep egyébként a 40 napos nagyböjti időszak végét jelenti. A nagyböjt alatt pedig a katolikus keresztény egyház megkívánja a húsmentes étkezést. Húsvét napján lehet először újra húst fogyasztani a böjt után, tehát „húst-vételezni”, innen az elnevezés.
A német, illetve angol húsvét szó eredete hasonló. Ostara egy germán istennő, a tavasz keleti úrnőjének (németül: ost, angolul: east) ünnepe éppen a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Így lett megalkotva az Ostern és Easter kifejezés.
Népszokások húsvétkor – Nagycsütörtöktől nagyszombatig
Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az oltáriszentség alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van az esti órákban. Az egyház szerint ezen a napon tilos bármilyen más mise tartása. Nagycsütörtökön „a harangok Rómába mennek”, ennek jelentése, hogy megszűnik a harangozás egészen nagyszombatig. Az utolsó vacsorára emlékezve ezen a napon a jó termés reményében elődeink spenótot főztek, így aztán sokan zöldcsütörtöknek is hívták.
Nagypéntek a gyász napja, amikor szigorúan tilos állattartással, földműveléssel foglalkozni. A hagyományok szerint őseink nem gyújtottak tüzet, és kenyeret sem sütöttek nagypénteken.
Nagyszombaton szokás volt a ház körülseprése annak érdekében, hogy elűzzék a kígyókat, békákat és boszorkányokat, vagyis a rontást. A nagyhéthez kapcsolódó takarítási tevékenység részeként ehhez a naphoz kötődik a féregűzés is. Ilyenkor szentelték meg a keresztelő vizet és a tüzet, amely hagyományt a katolikus egyház ma is tartja.
Krisztus feltámadása – húsvétvasárnap és húsvéthétfő
Húsvétvasárnap délelőttjén misét tartanak, melynek keretében egy fontos mozzanat is történik: az ételszentelés. A hívők a délelőtti misére letakart kosárral érkeznek, tele sonkával, kaláccsal, tojással, illetve némi bárányhússal és borral. Jelképesen a bárány Jézus áldozatára, a bor Krisztus vérére, a tojás pedig az újjászületésre utal. A főtt tojás családilag történő közös elfogyasztása a magyar néphagyományok szerint az összetartást, összetartozást jelzi. Az székelyföldi Csíkszeredában hatalmas hagyománya van a húsvéti ételszentelésnek. Vasárnap reggel az emberek a város főterén gyűlnek össze kosaraikkal, rendezett sorokban, és így várják a papokat, akik megáldják a családok számára az étket.
Ételszentelés Csíkszeredában
A húsvéthétfőnek egyházi jelentősége nincs, kizárólag népszokások köthetők hozzá. Ezen a napon a locsolkodás és a hímes tojás-ajándékozás a legfőbb tevékenység. A hagyomány alapja a víz tisztító, megújító erejébe vetett hit, valamint az öntözéssel a bő termést is életre hívták. A tojás magában hordozza az élet ígéretét, így a termékenység szimbóluma is egyben. Az ünneplésben való megjelenítésével a régi korok emberei bőséges termésre számítottak.
Így fess tojást húsvétra
- technika: Nem kell más hozzá, csak némi száraz rizs, ételfesték, papírzacskó és persze a tojások. Egyszerű a művelet: szórj kevés rizst a tasakba, locsold meg ételfestékkel, tedd bele a tojást, majd rázd össze! Ha ez kész, vedd a ki a tojást és hagyd megszáradni, az eredmény pedig magáért fog beszélni!
- technika: Márványozással csodaszép, akvarell hatású lesz a tojás. Ehhez vásárolj márványozó festéket, és tegyél pár cseppet egy kevés vízbe. Hurkapálcával formálj tetszőleges mintákat a festékbe. Ha elkeverted, a pálcikát szúrd a tojásba, és mártsd a festékbe. Ha már mindenhol festékes lesz a tojás, húzd ki belőle, majd szárítsd 15-30 percig.
A tojásfejtés az egész világon elterjedt hagyomány. Készítheted ajándékba szánt tojásodat bármilyen technikával, minél egyedibb, annál garantáltabb lesz a siker! Viszont, ha nem szeretsz kreatívkodni, akkor érdemes valamilyen alternatívát találni az ajándékozásra, hiszen sok locsoló – főleg a legapróbbak – örül a csokitojásnak vagy bármilyen más apróságnak egyaránt!
Ha pedig maradandó és hasznos ajándékkal szeretnéd viszonozni a locsolást, ajánlom figyelmedbe a Bükkszentkereszti Gyógynövényes Párnák oldalunkat, ahol kicsiknek és nagyoknak egyaránt találhatsz kedvességet! Most a húsvéti akciónk keretében ráadásul meglepetéssel várunk!
Vásárolj akár felnőtt vagy gyerekpárnát, illetve bármilyen más kiegészítőt, lényeg, hogy tegyél a kosaradba egy plüsst, és máris ingyenes lesz a szállítás! Akciónk április 17-ig tart, ne maradj le!
Meghitt, nyugodt húsvéti ünnepet kívánunk!
Ennél is többet szeretnél tudni a húsvéti szokásokról? Keresd Tészabó Júlia – Húsvéti hagyományok című könyvét.
